No comments
2017-11-24
Share:

Az utóbbi időben egyre többet beszélünk az élményközpontúságról, az élménytervezésről, az emberek és termékek vagy szolgáltatások közötti interakciók mélyebb vizsgálatáról, elemzéséről. Vannak élmények, melyek a HR és PR szakterületek számára is kiemelkedően fontosak. Ilyen például a user experience, a candidate experience és az employee experience. Hogy miért? Erre keressük a választ cikkünkben.  

Az élménynek magának talán Csíkszentmihályi flow fogalmának megalkotása óta nem volt ekkora kultusza, mint amivel manapság találkozunk. A hatalmas kommunikáció és médiazajban nehéz kitűnni, lekötni az emberek figyelmét, megtartani hűségüket. Mindenki úgy próbálja felhívni magára a figyelmet, hogy élményt nyújt: egy pozitív lenyomatot, impressziót szeretne a felhasználónak/vásárlónak/jelentkezőnek adni, ami az elköteleződést hosszú távon is fenn tudja tartani.

A pozitív impulzus kiváltása a maga nemében egyszerű, ám nem árt különböző technikákhoz nyúlni a hatékony bevonzás és megtartás érdekében.

UX

Talán nem is kell sokaknak bemutatnunk a UX-et, vagyis user experience-t, amely leginkább design kontextusban értelmezhető. A lényege a felhasználóközpontú élménytervezés, legyen szó termék- vagy szolgáltatásfejlesztésről. Don Norman volt a UX fogalom megalkotója még a ’90-es években, és az ő értelmezésében a szó nagyjából ezt jelentette: a UX magába foglalja a céggel, annak szolgáltatásaival, termékeivel kapcsolatos végfelhasználói interakciók minden vonatkozását. Tehát nem egyszerű „felhasználóbarátságról” van szó, hanem arról, hogy a felhasználó-termék közötti MINDEN kapcsolódást a felhasználói igényekre szabunk.

Easy Expert, avagy élménygyorstalpaló HR-eseknek

Sokszor állítják párhuzamba a UI-val, vagyis user interface designnal, amely a felhasználói felület vizuális megjelenítésére koncentrál. A UX és UI egymást erősíti, egymás nélkül részélményt képesek csupán nyújtani. A szakemberek szerint az igazán maradandó és erős élmény UX-szel kezdődik és UI-val végződik.

A UX mér, tesztel, elemez, adatokkal dolgozik, és a jobb felhasználói élmény érdekében az eredmények által optimalizálására törekszik. Épp ezért mindig a felhasználókból indul ki, az ő szemszögükből vizsgálja a terméket. Mi az, ami jól működik, mi az, amit teljesen másképp használnak, mint gondoltunk? Hat dimenziót vizsgál: használhatóság, elérhetőség, megtalálhatóság, hasznosság, vonzóság, hitelesség.

A UX alkalmazása segíthet nekünk a karrier oldalunk optimalizálásában vagy a cégen belüli intranet kialakításában, tervezésében.

Candidate Experience

Az utóbbi években végbement generációváltás következtében megváltozott candidate-elvárások átalakították a kiválasztási folyamatokat is. A klasszikus állásinterjúk helyett, ma már számos különleges módszer (pl.: gamifikált megközelítés) vagy extrém környezet (pl.: szabadulószoba) segít minket abban, hogy a legmegfelelőbb jelöltet válasszuk ki a megüresedett pozícióra. Nem utolsósorban ezek alkalmazása erősíti a márka reputációját, hisz még azok a jelöltek is tovább viszik az élmény hírét, akik esetleg nem kerülnek be véglegesen a vállalatunk csapatába. Employer branding építésre kiváló lehetőséget nyújt, ha ezekbe a rekrutációs folyamatokba kreativitást csempészünk. Gondoljunk csak bele, hogy az első kontaktustól kezdve (hirdetés elolvasása, annak megszövegezése, megjelenése) a kiválasztás utolsó pillanatáig van lehetőségünk a jelölteknek megmutatni márkánkat és értékajánlatunkat. Ennek egyik hatékony eszköze az image film vagy az adott pozíciót bemutató videós tartalom. A célunk ezekkel nem más, mint hogy a candidate experience, azaz a jelentkezők cégünkről alkotott képének erősítésével kitűnjünk a munkáltatók közül, és erősítsük a vállalat vonzerejét a célcsoportok körében.

Az alábbi videóban a holland ABN Amro bank szabadulószobás toborzását láthatjuk:

Érdekes eszközt használt toborzáshoz az Uncle.dk is. A sok sikertelen kísérlet után az online számítógépes játékok nyelvén keresték tovább potenciális alkalmazottjukat. Merész húzásuk eredménye egy új fejlesztő kolléga lett.

Ezeken túl például a nyílt napok szervezése adhat kiváló felületet arra, hogy a megfelelő jelöltet megtaláljuk. Általuk a jelentkezők betekintést kaphatnak a cég munkatársainak mindennapi életébe és közelebb kerülhetnek az áhított pozícióhoz.

Employee Experience

Ahogy korábban már említettem a munkaerőpiacon nagy változást idézett elő a digitális-technológia rohamos fejlődése, valamint a fiatalabb generációk igényeinek a megjelenése. Központi kérdéssé vált, hogy vajon a különböző célcsoportok felől érkező igényeknek a munkáltatók hogyan tudnak megfelelni? Olyan témák kerültek fókuszba, mint a munkavállalói élmény, a munka-magánélet egyensúlya, valamint a munkahely, mint személyes környezet.

Magát az employee experience-t a teljes munkavállalói életciklusban érdemes vizsgálni, a kiválasztástól az exitig. Mivel Magyarországon a munkaerőpiacon továbbra is igen jelentős szakember-hiány, valamint magas fluktuáció jelentkezik, így az employee experience kardinális kérdés a jó munkaerő bevonzásában és annak megtartásában. Hogy mit is értünk pontosan ezalatt? Ha valóban élményt akarunk adni a munkatársaknak, képesek kell, hogy legyünk a munkahelyre, a munkára és munkaadóként magunkra a munkavállaló szemével tekinteni, márkaérték ajánlatunkban az ezekkel szemben támasztott igényeket és elvárásokat megjeleníteni majd Employer Branding folyamatokban azokat életre hívni. Érdemes megkérdeznünk alkalmazottainkat, hogy milyen környezetben tudnak a legjobb teljesítményt nyújtani, mire van szükségük a hatékony munkavégzéshez vagy épp hol és hogyan tudjuk szakmai és személyes feltöltődésüket támogatni.

Diószegi Judit

Ezek is érdekelhetnek

by