No comments
2017-05-16
Share:

A virtuális valóság már évtizedek óta tartja mozgásban a filmkészítők, sci-fi írók és az IT-sok fantáziáját, 2017-ben azonban fel kell készülnünk arra, hogy a HR-ben is számolnunk kell ezekkel az eszközökkel. A digitalizáció ugyanis a toborzási és képzési folyamatokat is forradalmasítani fogja, ennek első úttörői pedig már ki is létre is hozták első, virtuális valóságra épülő eszközeiket.

Már tavaly is rengeteget olvashattunk és hallhattunk arról, hogy a virtuális valósághoz kapcsolódó fejlesztések hamarosan minden területen megjelennek és éreztetik majd hatásukat. Nos, a tapasztalat szerint 2017-ben már tényleg itt vannak, élnek, használatban vannak ezek az eszközök, ami miatt a legtöbb vállalatnak – nem csak szolgáltatásai, de munkáltatói működése kapcsán is – aktívan kell foglalkoznia ezekkel.

Mi sem jelzi jobban ezeknek az eszközöknek a dinamikus elterjedését, mint hogy az ilyen hardverek teljes forgalmi értéke 8 milliárd dollárra, a befektetett összeg négyszázmillió dollárra, a felhasználók száma pedig 25 millióra nő csupán a következő másfél-két évben. Láttuk a Pokémon GO világraszóló sikerét, a Facebook és az Apple több új fejlesztését, így nem kérdés, hogy 2017 nagyban erről a technológiáról fog szólni a továbbiakban is.

 

Hogy jön ez a munkáltatókhoz?

Egy felmérés szerint az Y és Z-generáció tagjainak mintegy negyede várja el munkáltatójától, hogy valamilyen formában bevezesse virtuális valóság fejlesztéseit a munkahelyeken. Ha már most, ekkora igény mutatkozik ezekre az újításokra, nem lehet kérdés, hogy a továbbiakban továbberősödik ez a trend, és még szélesebb körben elvárt lesz az ilyesfajta munkahelyi fejlesztés.

Az a technológia ugyanis, amellyel egyre gyakrabban és egyre izgalmasabb formákban találkoznak a fiatalok a mindennapi életben, várhatóan igényt kelt bennük arra, hogy ezekkel a munkahelyükön is találkozhassanak. A vállalat ezek használatával pontosan azt az értékhármast tudja közvetíteni magáról a munkavállalóknak, amelyekre a leginkább vágynak az Y és Z- generáció tagjai: kooperativitás, innovativitás és rugalmasság.

Mégis, mire használjuk?

Hogy mire használható a virtuális és a kiterjesztett valóság a munkahelyeken? Alapvetően két fontos területen is kiaknázhatják ezek előnyeit a munkáltatók. Egyfelől a toborzásban jelenthet előrelépést, hiszen ezekkel a megoldásokkal élethűen mutathatjuk be, milyen munkát és munkakörnyezetet is kínálunk a jelentkezőknek, milyen high-tech megoldásokkal dolgozhatnak majd a cégnél. Másfelől pedig a képzésben, a tréningezésben lehet ez segítségünkre, hogy gyakorlathű helyzetben tanítsuk meg a különféle feladatokra az új munkatársakat.

Hogy miért éri meg ezek használata?

  • Vonzó, dinamikus, izgalmas lehetőséget kínálnak a leendő jelentkezőknek.
  • Az innovációt vitathatatlanul a vállalatunk márkaértékévé emeli.
  • Számos feladat tekintetében olcsóbb, biztonságosabb betanítási lehetőséget garantál.

Már működnek!

Mindezekre ráadásul már több példát s ismerünk a való életből.

A brit hadsereg már 2015-ben olyan toborzókampányt indított, amelynek keretében az érdeklődők virtuális valóság útján próbálhatták ki, milyen egy Challenger II-est vezetni a terepen.  A General Mills lehetővé tette a jelentkezők számára, hogy virtuális séta keretében bejárják a cég teljes kampuszát. A General Electric pedig arra használja a virtuális valóságot, hogy így márkázza újra a gyártással kapcsolatos munkaköröket, megmutatva azt a high-tech infrastruktúrát, amellyel dolgozhatnak a leendő munkavállalók.

Ezek is érdekelhetnek

by